Alfred Nobel 1833-ban született Stockholmban. Kivételesen tehetséges volt, és több jelentős tanulmány is fűződik a nevéhez. Ezek legfontosabbika a dinamit volt, amit ,,véletlenül'', de jó megfigyelés alapján fedezett fel.
Nobel nem nősült meg, így örököst sem hagyott maga után. 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban, a Királyi Palotában mutatták be 1900. június 29-én. A Nobel-díj függetlenül a nemzetiségi, vallási hovatartozástól, azoknak ítélhető oda, akik a fizika, a kémia, a közgazdaság, az irodalom, az orvostudomány és a béke terén fejtenek ki jelentős, maradandó tevékenységet.
Mindegyik díjazott kap egy kb. 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet. (Érdekes, hogy az érem vastagsága, és így tömege is változhat kissé. Szent-Györgyi Albert érmének tömege 206 g.) A három tudományos és az irodalmi díjjal együtt adományozott érmet Erik Lindberg, a századforduló jelentős sv
éd szobrásza tervezte. A 64 mm átmérőjű érmek előlapja azonos: Nobel profilban ábrázolt arc-, illetve mellképe. Felirata: A kép bal oldalán ALFR./ NOBEL, a kép jobb oldalán NAT./MDCCC/XXXIII/OB./MDCCC/XCVI. Alul bevésés: E. LINDBERG 1902.
Az érmek hátoldala különböző. A fizikai és a kémiai díjak esetében felhőkből kiemelkedő, Iziszre emlékeztető, kezében bőségszarut tartó nőalak. Egy másik, a tudomány géniuszát jelképező nőalak egy fátylat emel le az istennő arcáról. A körirat idézet Vergilius Aeneiséból: INVENTAS . VITAM . IUVAT . EXCOLUISSE . PER . ARTES. A fizikai és a kémiai érmek esetében a két nőalak mellett balról NATURA, jobbról SCIENTIA szavak, alul pedig az odaítélő testületre utaló REG . ACAD . SCIENT . SUEC. A hátoldal alján kártus van, melybe a díjazott nevét vésik.
A magyar nemzet tizenöt Nobel-díjassal ajándékozta meg a világot. Ez nagy dolog, hiszen tudjuk, hogy Magyarország, ez a parányi európai, a nagy és népes államokhoz viszonyítva kis lélekszámú ország egymaga annyi Nobel-díjast adott, mint egyetlen másik ország sem eddig.
Az első magyar, aki munkássága elismeréseként megkapta a Nobel-díjat, Lénárd Fülöp fizikus volt, 1905-ben vehette át a kitüntetést. Azóta 14 magyar érdemelte ki az elismerést, közöttük a legutóbb Kertész Imre író, a Sorstalanság című regény szerzője.
