Mindenki számára ismerős dátum a március 8., ezen a napon ugyanis sok országban a főszerep a hölgyeké, lányoké, édesanyáké és nagymamáké. A Nemzetközi Nőnap immár majd egy évszázada ösztönzi megemlékezésre a fiúkat és férfiakat. Ilyenkor köszöntik hölgyismerőseiket a férfiak, ki virággal, ki apróbb vagy nagyobb ajándékokkal, esetleg néhány kedves szóval.
Arról, hogyan alakult ki ez az ünnep, hajtás után olvashatsz.
Ezt a napot eredetileg a nők emberi jogainak elismerésére, jogfosztottságuk, kizsákmányolásuk 
megszüntetésének céljából hozták létre.
1910-től ünneplik Clara Zetkin javaslatára, annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt béregyenlőségért és munkaidő-csökkentésért. A megemlékezés dátumaként akkor még nem jelöltek ki konkrét időpont.
Az első hivatalos Nemzetközi Nőnapot 1911-ben tartották meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A résztvevők, a szavazati jog és a tisztségvállalás joga mellett a munkavállalás, szakmai továbbképzés jogát is követelték, és hogy szűnjön meg a munkahelyi megkülönböztetés.
1913-ban az orosz nők február utolsó vasárnapját választották, hogy "kenyérért és békéért" tüntessenek a háború pusztította Oroszországban. A politikai vezetők ellenezték ugyan a tüntetés időzítését, de a nők kitartottak. Ami ezután történt, az már történelem: négy nappal később a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány azonnal szavazati jogot adott a nőknek.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott.
A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ára esik.
A nőnap Magyarországon is elvesztette az eredeti hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.
Nőnap alkalmából kívánunk
